Farkaslaka

 

Farkaslaka (románul Lupeni): falu a mai Romániában Hargita megyében. A Felso-Nyikómente legjelentosebb községe. Községközpont, Bogárfalva, Firtosváralja, Kecset, Kecsetkisfalud, Nyikómalomfalva, Székelypálfalva, Szencsed és Szentlélek tartozik hozzá.Székelyudvarhelytol 13 km-re északnyugatra a Nyikó nevu patak két partján, a Gordon-teto nyugati eloterében fekszik. (46° 22' N 25° 13' E)

Nevének eredete

"A település neve eredhet a régi pogány idokbol a farkas totemállat nevébol, viszont a hagyomány szerint a közeli erdokben sok farkas lakott, amelyek néha a faluba is bemerészkedtek, és az orizetlenül hagyott lovakat megtámadták. Így a farkas lakta névbol eredhet a Farkaslaka név." (www.farkaslaka.ro) A román Lupeni a magyar név tükörfordítása (román lup = farkas).

 

A település legfontosabb látnivalója Tamási Áron síremléke, amely az évtizedek alatt zarándokhellyé változott. A falu híres írójának temetése 1966-ban volt, a mai síremléket Szervátiusz Jeno és fia készítette el 1972-ben. Szintén a községben található Tamási egykori szüloháza is, ahol berendezett emlékszoba várja a látogatókat. A község valamikor halgazdaságáról és gyümölcstermesztésérol volt híres. Farkaslaka 1996-ban bekapcsolódott a nemzetközi faluturizmus-hálózatba, a helységben található panzió és idegenforgalmi tájékoztató központ is

Farkaslaka neve Tamási Áron okán ismert a magyar köztudatban. Az Erdélybe látogató anyaországi aligha kerüli el, hogy megálljon legalább egy pillanatra a két hatalmas cserfa között nyugvó Tamási Áron sírjánál, és sokan keresik föl az egykori Tamási házat, ahol az író legfiatalabb húga, Erzsi néni fia fogadja még ma is a látogatókat. Nagy kvarcit tömb, rajta az író muveinek jellegzetes alakjai. A Fehér-Nyikó völgyében, annak legfelso szakasza mentén, a Görgényi-Hargitai-fennsík és az Udvarhelyi-dombság találkozásánál fekszik.

Farkaslaka Székelyszentlélekkel szinte összenove, hosszant elnyúlva fekszik a völgyben az országút mentén. Székelyudvarhely felol a Baknya-hágón át jutunk Farkaslakára, Korond felé pedig a Kalonda-teto határolja. Ma Farkaslakán egyre eroteljesebbé kezd válni a faluturizmus, egyre többen keresik fel Farkaslaka mellett a környék csendes, kis falvait.

Történelme

Elso írásos adata az 1566-os adóösszeírás jóvoltából maradt fenn. A település neve eredhet a régi pogány idokbol a farkas totemállat nevébol, viszont a hagyomány szerint a közeli erdokben sok farkas lakott, amelyek néha a faluba is bemerészkedtek, és az orizetlenül hagyott lovakat megtámadták. Így a farkas lakta névbol eredhet a Farkaslaka név. A falu arról nevezetes, hogy itt született Tamási Áron (1897-1966) székely író, a XX. századi magyar irodalom meghatározó alakja. Regényei és novellái közül kiemelkedik az Ábel-trilógia: Ábel a rengetegben, Ábel az országban, Ábel Amerikában, továbbá a Jégtöro Mátyás, a Szuzmáriás királyfi stb. Önéletrajzi írásai a Szüloföldem, a Virrasztás, a Vadrózsa ága, a Bölcso és bagoly. Stílusára jellemzoek a székely nyelvjárási kifejezések és a metaforikus kifejezésmód, muveit áthatja a székely szellemiség. Többször kapott Baumgarten-díjat, 1954-ben Kossuth-díjat. Magyar szabadkomuvesként gondolkodására jellemzo volt az egyenjogúság, a tolerancia, a nemzeti öntudat, megtartva köztük az egyensúlyt, amely abban a korban és országban, amelyben élt, nem volt jellemzo. Vallotta, hogy nincs egyetemesség egyediség nélkül, tehát a konkrét egyetemesség csakis a különbözoségekre épülhet. Tole származik a szállóigévé vált híres mondat: "Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne". Ma Farkaslaka a magyar irodalom egyik zarándokhelye.

Viselet

Férfiaknál hagyományosan fehér gyapjúposztó alapú székely harisnya, leginkább fekete sújtásssal, és székely ing kis mellénnyel, amit árvalányhajas báránybor sapka vagy ritkán kalap és magas szárú fekete csizma egészít ki. A székely harisnya szorosan testre simuló szabása jelzi e nép erdei munkájának kívánalmait. A noi viseletet szintén fekete csizma jellemzi, a fehér harisnya fölött színes szoknya, amelyet a székelység és a magyarság színei, a fekete, piros és zöld függölegesen csíkozott váltakozása tesz díszessé. A szoknyát a hátul derékban megkötött fehér alapú gyakran pirossal hímzett kötény díszíti. A noi fehér ing fölött a szoknyához hasonló csíkos mellény a viselet, míg a hajban díszes, általában piros alapú gyöngyökkel díszített pártát viselnek. Manapság csupán a hagyományos oszi szüreti-bálon, vagy más kivételes alkalmakkor viselik a legények és lányok.

Látnivalók

Tamási Áron szüloháza (Nagy u. 238.):
emlékmúzeumnak rendezték be, ahol az író személyes tárgyai, pályafutásának emlékei láthatók. A múzeum vezetoje és gondnoka az író öccse, Tamási Gáspár volt - aki egyébként szintén kiváló író (közismert muve: "Vadon nott gyongyvirág") -, ma az író húga, Tamási Erzsébet fia a gondnok. A ház közel 150 éves, hagyományos székely ház: zsindelyes, faboronás.

Tamási Áron síremléke:
A székelység legnagyobb írói között számon tartott Tamási Áront, 1966. május 19-én kelt végrendeletét tiszteletben tartva 1966. június 10-én, Erdély jeles személyiségeinek jelenlétében, a farkaslaki templom mellett levo két cserefa tövében temették el. A temetés után a testvérek Székelyudvarhelyen kopjafát rendeltek, amelyet 1967 tavaszán állítottak fel. Mindezt láthatták a cserefák, késobb pedig nézhették, ahogy a két szobrászmuvész, Szervátiusz Jeno és Tibor, apa és fia, 1971-ben faragni kezdték az emlékmuvet a Tizenhétfalusi-legelorol hozott 8 tonnányi Úr asztala nevu kotömbre. A kobol kiemelkednek a két Tamási testvér és az író muveinek fo alakjai. A faragást a következo évben fejezték be, és az író születésének 75. évfordulóján, 1972. szeptember 14-én leplezték le. Az emlékmuhöz faragott, rovásírásos székely kapun keresztül juthatunk be, melyet Jakab Árpád agrármérnök faragtatott Máréfalván.

Római katolikus templom:
1848-ban épült fel közadakozásból, mint a legtöbb székelyföldi templom. Stílusa osztrák klasszicista, belseje klasszicizáló barokk díszítésu. A temetokert bejárata elott székelykapu áll.

Séta a faluban:
hangulatos székely házak, porták, csurok, székelykapuk és hagyományos székely népviseletu emberek teremtik meg a falusias hangulatot.

Székelyszentléleki római katolikus templom:
Szentlélek katolikus temploma szép arányú, többször átépített, középkori eredetu gótikus épület. A templomot alacsony kofal övezi.

Székelyszentléleki múzeumház:
A Nyikó menti vidék néprajzi hagyományait, népviseletét, a hagyományos székely építkezés, a falusi élet mindennapi tárgyait, eszközeit mutatja be.

Híres emberek

Itt született 1897-ben Tamási Áron író.
Itt született Fancsali Dániel V. Ferdinánd gyóntatója.
Itt születettek Bonda Péter és Bonda János 48-as huszártisztek.
Itt született 1857-ben Tamási Áron gyulafehérvári nagyprépost.