Gyergyószentmiklós

Gyergyószentmiklós (románul Gheorgheni, németül Niklasmarkt) város a mai Romániában Hargita megyében. Az egykori Gyergyószék központja. Gyilkostó tartozik hozzá. Eger testvérvárosa. A város Csíkszeredától 59 km-re északnyugatra a Békény-patak hordalékkúpján, a Gyergyói medence keleti szélén fekszik. (46° 43' N 25° 37' E)

Nevének eredete

Nevének elso tagja a magyar gurog (= görög ige) folyamatos alakja, ebbol lett a görgo, majd gyergyó, de lehet hogy Gyergyjó (= György folyó) értelme van és azelott folyónév volt. A névutótagját Szent Miklósnak szentelt templomáról kapta.

Története

Már a 13. században volt település a György-patak környékén. 1607-ben vásártartási jogot kapott. 1637-ben jelentos számú örmény telepedik le itt, akik 1687-ben saját szertartásuk megtartásával egyesültek a római katolikus egyházzal. 1716-ban a tatárok dúlták fel. 1719-ben pestis pusztított. 1808-ban hatalmas tuzvész pusztította, melyben 700 ház hamvadt el. A 19. századra a környék kereskedelmi központja lesz, majd a század 70-es éveitol megjelennek a gyárak is. A század végére kialakul a mai városközpont. 1907-ben város lett. 1944-ben leégett a Felszeg. Gimnáziuma 1908-ban nyílt meg, épülete 1915-re lett kész. 1910-ben 8905 lakosából 8549 magyar, 155 román és 115 német volt. A trianoni békeszerzodésig Csík vármegye Gyergyószentmiklósi járásának központja volt. 2002-ben 20 018 lakosából 17 524 magyar, 2161 román, 305 cigány és 7 német volt.

Látnivalók

Gótikus templomát 1498-ban szentelték fel, 1756 és 1772 között átépítették, 1784-ben várfallal és kapubástyával erosítették meg. Tornyát 1733-ban 1756-ban és 1837-ban magasították. Örmény katolikus temploma 1730 és 1734 között épült egy 1650 körüli kokápolna felhasználásával. 1748-ban fallal és kerek tornyokkal erosítették meg, plébániája 1769-ben épült. Református temploma 1895 és 1899 között,ortodox temploma 1929 és 1937 között épült. A várostól északra az 1087 m magas Csobot-hegyen egy magyar és egy örmény római katolikus Szent Anna kápolna áll. Az egyik a 13. században épült késobb barokkizálták, míg a másik az 1700-as években a pestisjárvány után. Az iskolaépület 1783-ban lett készen. Az 1770 és 1778 között épített Vertán-ház volt egykor az I. székely gyalogezred parancsnoki központja, ma a Tarisznyás Márton Múzeum van benne.

Határában a Belkény és a Várpatak összefolyásánál sziklacsúcson láthatók Hiripné, késobb Both várának romjai. Eredete nem ismert. A 14. század elején a vár romjainak felhasználásával helyén várkastély épült, mely a 17. század végén a Both család birtoka lett. A Rákóczi-szabadságharc alatt a császáriak lerombolták, azóta pusztul. Közepén 1933-ban épült fel egy kis kápolna.
A város nevezetessége a Csíky-kert, amely 16 hektáros arborétum. 1884 és 1910 között Dr. Csíky Dénes ügyvéd telepítette.
Múzeuma gazdag néprajzi és képzomuvészeti gyujteménnyel rendelkezik.


Híres emberek

Itt született 1800-ban Fogarassy Mihály erdélyi püspök.
Itt született 1809-ben Földváry Károly 48-as honvédezredes az itáliai magyar légió parancsnoka és Földvári Sándor 48-as honvédezredes.
Itt született 1881-ben Lázár István író, költo.
Itt született 1899-ben Karácsony János festomuvész
Itt született 1908-ban Vákár Tibor grafikus, festomuvész.
Itt született 1909-ben Bálás Gábor író, mufordító, jogtörténész.
Itt született 1912-ben Salamon Erno költo.

Testvérvárosai

Békés
Cegléd
Eger
Kiskunmajsa
Siófok
Szigetszentmikós