Parajd
Parajd
(románul Praid, németül Salzberg): falu a mai Romániában
Hargita megyében. A Sóvidék központja, a Kárpát-medence
egyik legfontosabb sóbányászati helye.
A település Székelyudvarhelytol 38 km-re északnyugatra
a Kis-Küküllo mentén a Görgényi-havasoktól
délre fekszik. Alsó- és Felsosófalva, valamint
Békás tartozik hozzá. |
![]() |
Nevének
eredete
Neve a magyar paraj fonévbol származik. A hagyomány szerint
neve onnan ered, hogy a sószállító fuvarosok lovaikat
e helyen legeltették "páréztatták",
miközben szekereiket megrakták sóval.
Története
Határában a Kis-Küküllo és a Nagyág völgyén felfelé haladva emelkedo sziklacsoport egyik csúcsán állnak Rabsoné várának romjai. Osszékely várnak tartják, eredete, sorsa ismeretlen. Az 1974. évi ásatás alapján 11-12. századinak tartják. A településnek már a rómaiak korában is muködtek sóbányái. A hagyomány szerint eredetileg a mai Deszkásvár-duloben feküdt, melyet az itt talált településnyomok megerosítenek. Kápolnásmezon egykor Szent László kápolnája állott, romjai 1852-ben még látszottak. 1562-ig lakói szabadon rendelkeztek a sóval, ekkor azonban állami monopólium lett. 1910-ben 2888 lakosából 2858 magyar, 17 német,8 román volt. A trianoni békeszerzodésig Udvarhely vármegye Parajdi járásához tartozott. 1992-ben 3790 lakosából, 3554 magyar, 169 cigány, 64 román volt.
Látnivalók
Rabsonné
várának romjai. A település másik nevezetességei a határában levo sósziklák, melyek legnevezetesebbike az 576 m magas Sóhát, amely kb. 2 milliárd tonna sót tartalmaz. A Korond-patak vize a Sószorosban tör át a sósziklákon. A bányák sócsarnokai a léguti betegségek kiváló gyógyhelyei. A bányában 120 m mélyen templom, játszótér is van. Fürdo és üdülohely, gyógyhatású meleg sósfürdoje van, ahol a fürdozok lebegnek a tömény sós vizben. Református temploma 1790 és 1796 között épült, szentélye a régi 15. századi római katolikus templomból maradt meg. Római katolikus temploma 1800-ban épült. 1998-ban egy új templomot is emeltek. Ortodox temploma 1929-ben épült. |
![]() |
Híres emberek
Itt született 1854-ben Hankó
Vilmos kémikus, író,
Itt született 1884. május 30-án Nagybaconi Nagy Vilmos
vezérezredes, honvédelmi miniszter.
1888-tól itt töltötte gyermekéveit Áprily Lajos
költõ.