Csíksomlyó
Csíksomlyó
(románul Sumuleu Ciuc, németül Schomlenberg): 1959
óta Csíkszereda településrésze Romániában
Hargita megyében. A székelyek híres búcsújáróhelye
és szellemi életének több évszázados
központja. A falu
Csíkszereda központjától 3 km-re északkeletre
a Somlyó-patak völgyében települt. |
![]() |
Története
A települést
1335-ben Sumlov néven említik eloször. 1352-ben már
biztosan volt temploma. Kegytemplomát 1442 és 1448 között
ferencesek építették a korábbi templom helyén
Hunyadi János marosszentannai gyozelmének emlékére,
a Sarlós Boldogasszony tiszteletére. 1530-ban és
1649-ben kápolnát építenek hozzá.
1553-ban, 1601-ben, 1661-ben, 1694-ben és 1705-ben ellenséges
hadak dúlták fel. A súlyosan megrongált
templomot 1802-ben le kellett bontani. A mai kegytemplomot 1802 és
1824 között építették barokk stílusban,
belso berendezése 72 évig tartott. Madonna-szobra a 16.
századi fafaragómuvészet remeke, 1515 és
1520 között készülhetett, a korabeli Madonna-szobrok
közül ez a legnagyobb. A templom melletti kolostorban 1630-ban
már volt középfokú oktatás. A mai kolostorépület
1773 és 1779 között épült, könytára
számos osnyomtatványt oriz. 1876-ig Csík-, Gyergyó-
és Kászonszék közigazgatási székhelye
volt. Csíksomlyóhoz 1850-ben Várdotfalvát,
1941-ben Csobotfalvát csatolták. 1959 óta Csíkszereda
északkeleti külvárosa. |
![]() |
![]() |
Látnivalók A templom
elotti tér bal oldalán álló Nepomuki Szent
János kápolna 1767-ben épült, közelében
áll az 1567. május 17-iki Tolvajos-tetoi gyozelem emlékmuve,
melyet 1870 körül hoztak ide. |
Események
Jellegzetesen
Csíksomlyó-i A Pünkösdi Búcsú
az egyházközség ünnepe, a 16. századi
történetbõl meríti forrását,
amely szerint a szomszédos Gyergyószék egyik községének
katolikus papja a reformáció kényszere ellen lázadva
zászló alá gyûjtötte a katolikus Csíkot,
hogy a közeledõ hadnak ellenálljon. Az elkerült
véres háború természetesen a hit gyõzelme
volt. Azóta is minden évben idezarándokolnak a
keresztaljak mindenhonnan. Némely becslés szerint százezernél
is több ember vesz részt ezen a pünkösdre idõzített,
összetett ünnepen. |
![]() |
Az elõször 1931 július 7-én megszervezett Ezer Székely Leány napjának ünnepét a csíkszeredai Polgármesteri Hivatal élesztette újra 1990-ben. A népi háziipari örökség továbbéltetésének gondolata szülte az ötletet, a környékbeli tanítók mozgalma volt. Ez a látványosságnak is csodálatos rendezvény ma is városközi felvonulással kezdõdik és a hagyományos elõadásokkal folytatódik.
Híres emberek
Itt született
Domokos Pál Péter tanár, történész,
néprajzkutató a csángók kutatója 1901-ben.
Itt írta muveit Kájoni János polihisztor tudós,
szerzetes a Kájoni-kódex néven ismert zenegyujtemény
alkotója.