Szárhegy
.
Szárhegy
(más néven Gyergyószárhegy, románul
Lazarea): nagyközség a mai Romániában Hargita
megyében. Güdüc tartozik hozzá.
Gyergyószentmiklóstól 5 km-re északra a
Szármány-hegy déli oldalán fekszik. |
![]() |
Nevének eredete
Nevét valószínuleg az egykor Szár-hegynek is nevezett
hegyrol kapta.
Története
Területe osidok óta lakott. A kastélytól nyugatra
bronzkortól a kora középkorig lakott település
nyomait tárták fel. Története a Lázár
család történetével fonódik össze. A Lázár
várkastély 1450 és 1532 között több szakaszban
épült. A 1631-ben bovítették, bástyákat
és védofalakat építettek hozzá és
pompás reneszánsz udvarházzá építették
ki. A Székelyföld egyik fontos katonai-közigazgatási
központja lett. Itt töltötte gyermekévei egy részét
Bethlen Gábor fejedelem. 1658. szeptember 6-án itt gyozte le a
Gábor diák vezette székely csapat a betöro tatárokat
és moldvaiakat. Az elesetteket a falu alatti Tatárdomb alá
temették. Az eseményre 1908-ban elhelyezett emléktábla
emlékeztet. 1665-ben Lázár István egy darab földet
adott a ferenceseknek, ahol kápolnát építtetett
nekik. 1669-ben a Csíksomlyóból idejött Kájoni
János (itt temették el 1687-ben) új épületet
emeltetett, amely 1707-ben és 1748-ban leégett és csak
1752-re lett kész. 1707-ben Acton császári tábornok
a várkastélyt felgyújttatta, amely után csak egy
ép bástyája maradt. Ezután Lázár Ferenc
állíttatta helyre. 1748-ban újra leégett, de ismét
helyreállították, végül 1842-ben egy tuzvészben
dolt végleg romba. 1872. május 22-én a kolostor is újra
leégett, de újjáépítették. 1910-ben
4753 lakosából 4420 magyar, 155 román és 139 német
volt. A trianoni békeszerzodésig Csík vármegye Gyergyószentmiklósi
járásához tartozott. 1992-ben Güdüc teleppel
együtt 3625 magyar, 49 román és 48 cigány lakosa volt.
Látnivalók
A Lázár-várkastély
helyreállítása megkezdodött. 1974-óta
alkotótáborokat rendeznek benne. Római katolikus temploma 1235 körül épült román stílusban, a 15. században gótikus stílusban átépítették, tornya 1488-ban épült. 1590-ben tuz pusztította, mivel a reformátusok a templomot megszerezve oltárait elégették. 1729-ben a szentély és a torony kivételével lebontották és újjáépítették. 1930-ban bovítették és tornyát magasították. A Szármány-hegyi 15. századi Szent Antal kápolnát a nagybaconi Balló család építtette újjá az 1700-as években. A Szármány hegy tövében levo ferencrendi kolostor és templom 1669-1752 között épült. A rendházfonök 1669-1674 között Kájoni János volt, kinek szobra a kolostor falában látható. |
![]() |