Szent Anna-tó
A
944 m magasan fekvo tó a Csomád masszívum egy vulkáni
kráterében alakult ki, egyedi képzõdmény
egész Közép-Európában. A tó
Kovászna megye határán fekszik Tusnádfürdo
közelében, a Kézdivásárhely-Sepsibükszád
útvonalon. Megközelítheto jól jelzett turistautakon az újtusnádi, tusnádfürdoi vagy sepsibükszádi vasútállomásról, illetve a 113-as megyei muúton. Okleveles említése eloször 1349-bol való, nevét a bányászok védõszentjérol kapta. A tó partján búcsújáró hely, kis kápolna (1764) található, melyet többször is újraépítettek, utoljára 1977-ben. |
![]() |
A
tó festõi környezetben terül el, átméroje
1,5 km, területe 22 ha, átlagos mélysége 8
m, fenekét vastag iszapréteg borítja, partja körben
erdovel szegélyezett. Meredek kráterfalak veszik körbe,
melyek a Nagy- és Kis-Csomád (1300 m), Tó-bérce
és Kövesponk (1130 m) neveket viselik. A tónak nincs
forrása, a légköri csapadék táplálja.
Vize a déli kráterfalon át lassan szivárog,
idoszakos forrásokat képezve a Zsombor-patak mentén.
A Szent Anna-tavától nem messze található a Mohos, valamint védett területen a tozegláp, amelyet egy széles nyereg válasz el a tótól. A Várteton (1040 m) Erdély legnagyobb koravaskori erodjének a maradványai. |
|