Székelyudvarhely

 

 

Székelyudvarhely (románul Odorheiu Secuiesc, latinul Areopolis): város a mai Romániában Hargita megyében. A város az egykori Udvarhelyszék anyavárosa Marosvásárhelytol 105 km-re délkeletre a Nagy-Küküllo felso folyása mentén dombokkal körülvett medencében fekszik. (46° 17' N 25° 18' E)

Nevének eredete

Neve arra utal, hogy e helyen tartotta udvarát a székelyek ispánja. 1876-ban három székely szék egyesítésével Székelyudvarhely székhellyel alakult meg Udvarhely vármegye.

Története

1301-ben Uduord néven említik. A településnek az Árpád-korban valószínuleg Telegd volt a neve. Feltehetoen már a 14. század elott szabad mezováros volt. 1357-ben itt volt az elso székely nemzetgyulés. Vára egy korábbi kolostor felhasználásával 1492-ben épült fel. Majd ennek felhasználásával építtette János Zsigmond a legyozött székelyek megalázására Székelytámadt várát 1562 és 1565 között. 1599-ben a Mihály vajda oldalára állt székelyek lerombolták. 1621 után Bethlen Gábor újjáépítését rendelte el. 1616-ban Ali basa felégette, 1704-ben Tiege generális fosztotta ki, majd a várat visszafoglaló Pekry Lorinc a székelyekkel leromboltatta, azóta Csonkavárnak nevezik, jelentos maradványai még láthatók. A város 1558-ban Izabella királynotol adómentességet kapott. 1910-ben 10 244 lakosa volt. A trianoni békeszerzodésig Udvarhely vármegye Udvarhelyi járásának székhelye volt. 1992-ben 39 959 lakosából 38 926 magyar (97,41%), 1996-ban 39 484 lakosa volt. 2002-ben 36 926 lakosából 35 315 magyar és 1087 román volt.

Látnivalók

A várostól alig negyedóra járásra a Küküllo jobbpartján a Budhegy tetején állnak Budvár romjai. A legenda szerint Buda vezér építtette és itt volt a hunoktól elszakadt székelyek vezérének székhelye. A székelyek itt kötöttek szövetséget Árpáddal, aki törvényt adott nekik. Valójában a 11. - 12. században épülhetett egy korábbi római erodítmény maradványainak felhasználásával. 1241-ben a tatárok rombolták le. A Jézus-kápolna a 13. század második felében épült, négyzet alakú, kazettás mennyezete 1677-ben készült. Védofala valószínuleg 1771-ben épült. A szomszédos Csicserteto csúcsán állott egykor Budvár elovára Csicservár. Falai már nem, csupán sáncai láthatók. A Ferences templom és kolostor egy korábbi kápolna helyén 1730 és 1752 között épült, tornya 1764-ben készült el. A Fotér fölé magasodó Szent Miklós-hegyet a római katolikus templom uralja, amely a 13. századi plébániatemplom helyén áll és 1787 és 1793 között épült. R eformátus temploma 1781-ben épült fel klasszicizáló barokk stílusban. Román ortodox temploma 1938-ban, unitárius temploma 1906 és 1908 között épült. A Csonkavár romjai között épült fel 1891-ben az Állami Foreáliskola. A református kollégiumot 1670-ben gr. Bethlen János alapította, ma is álló régi épülete a korábbi faépület helyén 1772-ben épült, 1886-ban második emeletet húztak rá. 1913-ban az iskola új épületet kapott. A városháza 1897-ben épült megyeházának.A fotéren állt milleneumi emlékmuvet 1918-ban a románok lebontották A szejkei út mellett balra áll az egykori birtokos Ugron család kápolnája, ami 1890-ben temetkezési kápolnának épült.

Híres emberek

Itt született 1553-ban Székely Mózes erdélyi fejedelem.
Itt született 1620 körül Lakatos István pap, történetíró.
Itt született 1737 körül Udvarhelyi Tölcséres Mihály egyházi író.
Itt született 1897-ben Tomcsa Sándor költo.
Itt született 1871-ben Szemlér Ferenc költo, mufordító.
Itt született 1883-ban Tompa László költo.
Itt született 1909. március 8-án Rajk László kommunista politikus, az MKP fotitkárhelyettese, belügyminiszter, 1949-ben koncepciós per áldozata.
Itt tanult Benedek Elek a nagy mesemondó.

Testvérvárosi kapcsolatok

Békéscsaba, Magyarország (1991)
Szabadka, Szerbia és Montenegró